Polonia akció 1920

Tartalom:

1919-től a nyugati és fehérorosz csapatok legyőzésén felbátorodott bolsevik vezetők, Lenin és Trockij reálisnak látták, hogy a kommunista forradalmak Európa többi országában való tovább terjesztésével elérjék a kommunista világforradalmat. Ehhez a híd az újjáalakuló Lengyelország volt: elbukása esetén a kommunizmus könnyedén terjedhetett volna tovább Nyugat-Európa szerte. Ezt akadályozta meg az 1920. augusztus 13-25. közt lezajlott Varsói Csata, amely Lord Vincent Edgar D’Abernon angol diplomata meghatározása szerint a világtörténet 18. döntő harca volt. Az ütközet előtti percekben a lengyel hadseregnek technikailag nem volt már lőszer tartaléka. A háborúnak ebben a szakaszában Franciaországot kivéve egyetlen állam ajánlott segítséget, Magyarország. A Trianoni diktátum értelmében azonban Magyarország nem gyárthatott és nem is szállíthatott hadianyagot. Magyar katonákat pedig sem Csehszlovákia, sem Románia nem volt hajlandó átengedni a területén. A hadianyag szállítást az Európa szerte megerősödött, és Szovjet-Oroszországot támogató munkásmozgalmak bojkottja is ellehetetlenítette. Ebben a kritikus pillanatban érkezett meg kalandos úton a csepeli Weiss Manfréd Művekből 80 vagonnyi magyar hadianyag, ami döntőnek bizonyult: segedelmével Varsó alatt sikerült megnyerni a harcot és megfordítani a háború menetét.